Tartalomjegyzék

• Kötődéselmélet régen és ma Koncepciók, kutatás, módszerek és klinikai vonatkozások Bowlbytól napjainkig
• Impresszum
• Bevezetés
• 1. A kötődéselmélet történeti előzményei és születése: John Bowlby és Mary Ainsworth
  • 1.1. John Bowlby
  • 1.2. Mary D. (Salter) Ainsworth
  • 1.3. A kötődéselmélet születése
    • 1.3.1. Az árván maradt gyermekek lelki egészségének kutatása
    • 1.3.2. Az anyától való átmeneti szeparáció hatása James Robertson filmje
  • 1.4. Bowlbyt érő hatások
    • 1.4.1. Az etológiai szemlélet
    • 1.4.2. Piaget kognitív fejlődéslélektana
    • 1.4.3. A pszichoanalízis Budapesti Iskolája
  • 1.5. A kötődéselmélet kortárs támogatói és kritikusai
    • 1.5.1. A kötődéselmélet visszhangja a Budapesti Iskolában
    • 1.5.2. Bowlby és a pszichoanalízis Összefoglalás
  • 1.6. A kötődéselmélet alapkoncepcióinak első megfogalmazása
    • 1.6.1. A Kötődés-trilógia
  • 1.7. Bowlby és Ainsworth további munkássága
  • 1.8. A kötődéselmélet kutatási irányzatai az 1980-as években
  • 1.9. Kötődéskutatások az 1990-es évektől Az elmúlt 23 év
  • 1.10. Hivatkozások
  • 1.11. Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom
• 2. A kötődéselmélet alapjai
  • 2.1. A kötődéselmélet alapfogalmai. Az anya-gyermek kapcsolat természete
    • 2.1.1. A pszichoanalízis ösztönelmélete Ellentmondó vagy alátámasztó megfigyelések?
    • 2.1.2. A kötődési kapcsolat fejlődési feltételei csecsemőkorban
    • 2.1.3. Az etológiai keret
    • 2.1.4. A kötődés és dependencia ugyanaz?
  • 2.2. Szeparáció és szorongás kisgyermekeknél
    • 2.2.1. A gyermek szeparációs szorongásának eredete
    • 2.2.2. Az anya mint biztonságos bázis és menedék
    • 2.2.3. Szeparációs szorongás és pszichopatológia
    • 2.2.4. A szeparációs szorongás kapcsolata a bánattal és a gyásszal
  • 2.3. Bánat és gyász kisgyermekkorban
    • 2.3.1. A bánat és a gyász kapcsolata a kötődési rendszerrel
    • 2.3.2. Anna Freud kritikája
  • 2.4. A kötődés első megfigyelése természetes környezetben. Az anya-csecsemő kapcsolat ugandában
    • 2.4.1. Ainsworth kutatási módszere A természetes megfigyelés és az interjú
    • 2.4.2. A kötődési viselkedés egyéni mintázatai Az első megfigyelések
    • 2.4.3. Az anyai szenzitivitás az interjúban és a gyermek kötődése
  • 2.5. Az anya-csecsemő kapcsolat megfigyelése Baltimore-ban
    • 2.5.1. Az anyai szenzitivitás mérőskálája
    • 2.5.2. Az anyai szenzitivitás és az interakciós mintázatok minősége
    • 2.5.3. A baltimore-i kutatás eredményei és következményei Összegzés
  • 2.6. A kötődés-trilógia
    • 2.6.1. ATTACHMENT AND LOSS: VOLUME I: ATTACHMENT (1969) (Kötődés és veszteség I. kötet: Kötődés)
      • 2.6.1.1. Az etológiai keret Támpontok az emberi kötődési viselkedés megértéséhez
      • 2.6.1.2. A belső munkamodellek fogalmának eredete
      • 2.6.1.3. A belső munkamodellek fogalma a kötődéselméletben
      • 2.6.1.4. A kötődés szerepe és természete az embernél
      • 2.6.1.5. A kötődési viselkedés fejlődése
      • 2.6.1.6. A kötődési rendszer: komplementer szerepek
      • 2.6.1.7. A kötődési viselkedés a beszéd kialakulása után A célkorrekciós partnerség
    • 2.6.2. ATTACHMENT AND LOSS: VOLUME II: SEPARATION, ANXIETY AND ANGER (1973) (Kötődés és veszteség II. kötet: Szeparáció, szorongás és harag)
      • 2.6.2.1. A szorongás és a félelem természete az embernél
      • 2.6.2.2. A belső munkamodellek Komplementer interakciós minták
      • 2.6.2.3. A szorongás patológiás formái és a kötődés A fejlődési útvonalak fogalma
      • 2.6.2.4. A családi rendszer mint biztonságos bázis Kommunikációs minták és kötődés
      • 2.6.2.5. A kötődési minták generációs átadása
    • 2.6.3. ATTACHMENT AND LOSS: VOLUME III: LOSS (1980) (Kötődés és veszteség III. kötet: Veszteség)
      • 2.6.3.1. Veszteség és gyász Fejlődési, környezeti és kulturális feltételek
      • 2.6.3.2. A munkamodellek dinamikus működése Az információfeldolgozás elmélete
      • 2.6.3.3. A hasított munkamodellek Védekezés a fájdalmas élményekkel szemben
  • 2.7. Hivatkozások
  • 2.8. Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom
• 3. Egyéni különbségek a kötődésben
  • 3.1. Előzmények: a kötődési kapcsolat egyéni különbségei ugandai és baltimore-i csecsemőknél
  • 3.2. Az idegen helyzet eljárás (Ainsworth & Wittig, 1969)
    • 3.2.1. Az Idegen helyzet szakaszai
  • 3.3. A kötődési típusok: biztonságos, szorongó-elkerülő, szorongó-ambivalens
    • 3.3.1. Az anya otthoni viselkedése és a gyermek kötődési típusa
    • 3.3.2. A baltimore-i vizsgálat tanulságai
  • 3.4. Az idegen helyzet értékelése: a kötődési viselkedés dimenziói
    • 3.4.1. Diszkrét viselkedések vagy összetett viselkedésminták?
    • 3.4.2. Az Idegen helyzet kódolási rendszere
    • 3.4.3. A kötődési minták jellemzése az öt dimenzió alapján
    • 3.4.4. Kötődés és a téri távolságból folytatott (disztális) kommunikáció
  • 3.5. A három fő kötődési típus alcsoportjai
  • 3.6. Kutatások a három fő kötődési típus alcsoportjaival
    • 3.6.1. Szociabilitás
    • 3.6.2. Az anyai szenzitivitás finom különbségei A kontextusfüggőség
    • 3.6.3. A kötődési típusok „hibrid” csoportjai Tanulságok
  • 3.7. A „nem osztályozható” gyermekek kategóriája és a dezorganizált/dezorientált kötődés
    • 3.7.1. A dezorganizált/dezorientált viselkedés megfigyelése kísérleti helyzetben
    • 3.7.2. Dezorganizációra és dezorientációra utaló jegyek az Idegen helyzetben (Main & Solomon, 1990)
    • 3.7.3. A dezorganizált kötődés előfordulási aránya
  • 3.8. A dezorganizált kötődés magyarázó elméletei
    • 3.8.1. A szülő feldolgozatlan traumája Az ijesztő/ijedt anyai viselkedés
    • 3.8.2. Az atipikus anyai viselkedés
    • 3.8.3. A kontingencia detekciós hipotézise
  • 3.9. A kötődési típusok összefoglalása
  • 3.10. Az idegen helyzet megbízhatósága
    • 3.10.1. A kódolók közötti egyezés
    • 3.10.2. A kötődési minták idői stabilitásának kérdése
  • 3.11. Kritikák az idegen helyzettel kapcsolatban
  • 3.12. Hivatkozások
  • 3.13. Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom
• 4. A kötődés egyéni különbségeinek kialakulását befolyásoló tényezők I. Anyai szenzitivitás, temperamentum, gén-környezet kölcsönhatások, kultúra
  • 4.1. Az anyai szenzitivitás
    • 4.1.1. Az anyai szenzitivitás fogalma
    • 4.1.2. Az anyai szenzitivitás Hányféleképpen lehet értelmezni?
    • 4.1.3. Az anyai szenzitivitás Személyiségjellemző vagy kontextusfüggő?
    • 4.1.4. Anyai szenzitivitás A gyermek viselkedésének helyes értelmezése
    • 4.1.5. Az anyai szenzitivitás összegzése
  • 4.2. Temperamentum A gyermek biológiai adottságai
    • 4.2.1. Temperamentum és kötődés Közvetlen vagy közvetett kapcsolat?
    • 4.2.2. Temperamentum és kötődés Többtényezős összefüggések
  • 4.3. Genetikai prediszpozíció és anyai válaszkészség A gyermek biológiai adottságai
    • 4.3.1. Gén-környezet kölcsönhatások vizsgálata
  • 4.4. A kultúra meghatározó szerepe A gyermek biológiai adottságai
    • 4.4.1. Kultúrközi eltérések a kötődésben Az első vizsgálatok
    • 4.4.2. A kötődési viselkedés kulturális mintázatai Univerzalitás és a normativitás
    • 4.4.3. Az anyai szenzitivitás és a kötődési viselkedés kulturális sajátosságai
  • 4.5. Hivatkozások
  • 4.6. Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom
• 5. A kötődés egyéni különbségeinek kialakulását befolyásoló tényezők II.
  • 5.1. A kötődés anyai oldala
    • 5.1.1. Az anya szeparációs szorongása: pszichoanalitikus megfigyelések és a kötődéselméleti modell
    • 5.1.2. Az anyai szeparációs szorongás kutatásai
    • 5.1.3. Anyai depresszió
  • 5.2. A korai interakciós minták fejlődése
    • 5.2.1. Interakciós kutatások és a kötődés
    • 5.2.2. Az anya-csecsemő interakciók természete az első életévben. Az interakciós minták normatív vizsgálatai
    • 5.2.3. A Fapofa-paradigma az interakciós kutatásokban
    • 5.2.4. Állapotszabályozás és érzelmi szabályozás A kontingens ritmusok elmélete
    • 5.2.5. Az anya érzelmi tükrözésének szerepe az énfejlődésben
    • 5.2.6. Az intencionális csecsemő és az anyai szenzitivitás Egy alternatív megközelítés
    • 5.2.7. Minek alapján látja az anya intencionálisnak csecsemőjét?
    • 5.2.8. Az anya intencionális hozzáállása és a kötődés
  • 5.3. A koraszülöttség Mint biológiai rizikófaktor a korai interakciós minták és a kötődés fejlődésében
    • 5.3.1. Korai interakciós minták koraszülötteknél A koraszülöttek interakciós jellemzői a kezdeti kutatásokban
    • 5.3.2. A szemtől szemben interakciós minták koraszülötteknél
    • 5.3.3. A korai interakciók biológiai és környezeti kontextusa koraszülötteknél
    • 5.3.4. A korai szeparáció hatásai koraszülötteknél
    • 5.3.5. Az anya mint interaktív partner
    • 5.3.6. Az anyai szenzitivitás „értelmezés”-oldala koraszülötteknél
    • 5.3.7. Az anya érzelmi bevonódása
    • 5.3.8. Kötődés koraszülötteknél
    • 5.3.9. Koraszülöttség és anyai szeparációs szorongás
    • 5.3.10. A korai kapcsolatban rejlő védőfaktorok koraszülötteknél
  • 5.4. Hivatkozások
  • 5.5. Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom
• 6. A kötődés egyéni különbségeinek kialakulását befolyásoló tényezők III.
  • 6.1. Kötődés az anyához és az apához
  • 6.2. A szülők kötődési mintája: a belső munkamodell felnőttkorban
    • 6.2.1. A Felnőttkötődési interjú protokollja
  • 6.3. A kötődési minták típusai a felnőttkötődési interjú alapján
    • 6.3.1. Az autonóm/biztonságos kötődési típus
    • 6.3.2. Az elutasító kötődési típus
    • 6.3.4. Az elárasztott típus
    • 6.3.5. A megoldatlan/dezorganizált típus
    • 6.3.6. A felnőttkori mintázat és a gyermek kötődési viselkedése közötti hasonlóság
  • 6.4. A szülők és a gyermek kötődési mintája: A kötődési minták generációs átadása
    • 6.4.1. A londoni szülő-gyermek tanulmány
    • 6.4.2. Esettanulmány: az „A” család
    • 6.4.3. A kötődés generációs átadásának egy lehetséges mechanizmusa A szülői válaszkészség minősége
  • 6.5. A kötődési minták generációs átadása A közvetítő mechanizmusok kutatásai
    • 6.5.1. A szülői mentalizáció a kötődésminták formálódásában
    • 6.5.2. A szülői reflektív funkció A saját szülővel való kötődés elbeszélése alapján
    • 6.5.3. A szülői „gondolatolvasás”: a gyermek viselkedésének értelmezése
    • 6.5.4. Összefoglalás Szülői mentalizáció és a kötődés
  • 6.6. Kötődés és életút Longitudinális kutatások
  • 6.7. Hivatkozások
  • 6.8. Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom
• 7. Kötődés gyermekkorban
  • 7.1. Kötődés kisgyermek- és óvodáskorban
    • 7.1.1. A kötődés sajátosságai kisgyermekkorban Fejlődési változások
    • 7.1.2. A kötődés sajátosságai óvodáskorban A kötődési rendszer átszerveződése
  • 7.2. A kötődés mérése kisgyermek- és óvodáskorban az idegen helyzettel
  • 7.3. A kötődés mérése óvodáskorban Projektív módszerekkel
    • 7.3.1. A kötődés projektív képtesztje A SAT
    • 7.3.2. A kötődés felmérése játékkal A „Babaháztörténetek” módszere
  • 7.4. A kötődés mérése otthoni környezetben A Q-szortírozás-eljárás
  • 7.5. Összefoglalás
  • 7.6. Hivatkozások
  • 7.7. Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom
• 8. Kötődés felnőttkorban
  • 8.1. Bowlby a felnőttkori kötődésről
  • 8.2. A kötődés mérése serdülő- és felnőttkorban A személyiségpszichológiai megközelítés
  • 8.3. Hazan és Shaver (1987) háromkategóriás modellje
    • 8.3.1. A háromkategóriás modell által inspirált kutatások
    • 8.3.2. A kötődés átszerveződése és szerepe serdülő- és felnőttkorban
    • 8.3.3. Bontakozó viták, megválaszolatlan kérdések
  • 8.4. Bartholomew és Horowitz (1991) négykategóriás modellje
    • 8.4.1. A három- és a négykategóriás modellekkel szembeni kritikák
  • 8.5. A kötődési stílus vizsgálatai a több dimenzión alapuló eljárásokkal
    • 8.5.1. A kötődési stílust meghatározó két fő dimenzió: a szorongás és az elkerülés
    • 8.5.2. Példa a több dimenzión alapuló eljárásokra: a Kötődési stílus kérdőíve (ASQ)
    • 8.5.3. A kötődési stílus természete Típusok, vagy dimenziók?
    • 8.5.4. A felnőttkötődés „viselkedéses kontrollrendszer”-modellje
    • 8.5.5. A kérdőíves eljárásokban rejlő korlátok
  • 8.6. A felnőttkötődési stílus vizsgálata más eljárásokkal Interjúk, Q-szortírozás és projektív tesztek
    • 8.6.1. A belső munkamodell szintjei Mit mérnek az egyes eljárások?
    • 8.6.2. A felnőttkötődés természete Elméleti és módszertani megfontolások
  • 8.7. Hivatkozások
  • 8.8. Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom
• 9. Új perspektívák a kötődéskutatásokban
  • 9.1. Hivatkozások
  • 9.2. Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom